2020
Milyen távolinak tűnt 2020 2000-ben. Akkor még csak 16 éves voltam. Előttem állt az élet, lehetőségek tengere, fel sem fogtam a jelentőségét. 36 éves vagyok. Anyukámra legélénkebben 36 éves korából emlékszem. Akkor 13 voltam. Nem így képzeltem az életemet. Van egy férjem, de a párkapcsolatot sem így képzeltem, nem gondoltam, hogy valóban ennyi odafigyelést igényel. Se lakásom, se gyerekem, se autóm. Van egy munkahelyem, amit nem szeretek és egy szakmám, amit szívesen otthagynék, ha lenne rá lehetőségem. Tizenévesen el kellett döntenem mivel fogok foglalkozni. Természetesen érdemi információ nélkül. Úgyhogy választottam valamit, amiben egyáltalán nem tudom hasznosítani az erősségeimet. Mert csak 30 éves koromra realizáltam mik az erősségeim. És azok most parlagon hevernek. Szeretnék változtatni, váltani, de nem tudom merre induljak. Próbáltam álláskereső portálokon nézelődni, de rövid időn belül teljesen lehangolt az, hogy mennyire nincs lehetőségem semmire. Úgyhogy most el fogok me